~Tiffany szemszöge~

Tiffany vagyok és most költöztünk Korea-ba kishúgommal Reitával.A mi családunk nem teheti meg hogy elit iskolába járasson minket így egy elég gyér köziskolába íratkoztunk be.Igaz húgomnak sem és nekem sem a tanulás a legfőbb motivációnk,de azért a húgom még is csak jobb tanuló mint éné.
Én inkább bajba keveredek.Rengeteg balhém volt,és ez szerintem nem is fog megváltozni.Ezért rúgtak ki a többi iskolámból.A tanárok próbáltak kemény kézzel tartani de nem jött nekik össze.Oké én nem lopok vagy rablok,de lógok órákról,elszökök otthonról,visszapofázok mindenkinek,dohányzom és iszok.Eléggé rossz úton járok.De a szüleink elváltak és anyánkhoz kerültünk.Anyánk itt kapott munkát minket pedig hordozgat mint két válltáskát.Persze a húgom jól kijön anyánkkal de én nem.

-Nem vihetsz cigarettát az iskolába.-szólt be anyánk az étkezőasztalnál mikor rágyújtottam.

-Azt viszek amit akarok,semmi közöd hozzá.-fújtam a rágómból lufit.

-Ne beszélj így velem.-csapott az asztalra.

-Mert mi lesz?-vontam fel a szemöldököm.

-Szobafogságba küldelek.-vágta rá.

-Hahhahhaa.És azt hiszed hogy az hatni fog?Vagy hogy a szobámba maradok?Ch.Jó vicc.

-Jó elég.-mondta Reita.-Gyere Tiff.-fogta meg a karomat és húzni kezdett az ajtó felé.

-Szia kicsim.-adott puszit anyu Reitának.

-Szia anyu.-ölelte meg a kishúgom.

-Szia Tiffany.-ölelt volna meg.

-Csá.-mentem el mellette.Felvettem a táskám a vállamra és már az ajtóban álltam.-Gyere Reita.-mondtam lágyabban a húgomnak.

-Megyek.-kapta fel a táskáját és rohant utánam.

Beültem a kocsimba amit még apánk vett nekem és vártam Rei-t.Rei beszállt az autóba és gyorsan bekötötte magát.

-Nem kötöd be magad?-kérdezte ma is mint minden reggel.

-Nem.-mondtam és indítottam a kocsit.-Hoztál magaddal kaját?

-Nem.Ott maradt a pulton.

-Ott a táskámban a tárcám,vegyél ki belőle pénzt.-intettem a fejemmel a hátsó ülés felé.

-Nem turkálok a cuccaidban.

-Reita.-szólítottam a nevén aminél általában szót fogad.

-Mennyit vegyek ki?-kérdezte miközben kinyitotta a tárcát.

-100won elég lesz?-kérdeztem tőle.

-Még 10 is.-mondta kikerekedett szemekkel.

-Akkor vegyél ki 50 wont s vegyél annyi kaját amire szükséged van.

-Te nem veszel?

-Nem szoktam sokat enni.-mosolyogtam rá.

-Tudom.De azért veszek neked is valamit.-mosolygott vissza.

-Magadnak vegyél.-állítottam le a motort.

-Ez a tanári parkoló.-nézett körbe.

-Mindig ide parkolok.Nem értem miért lepődsz meg minden nap.-kuncogtam.

Kiszálltunk az autóból,a tanárok már meg sem lepődtek hogy oda parkoltam.

-Jó reggelt.-köszönt Reita a portás srácnak.

-Jó reggelt Miss Yang.-köszönt neki kedvesen.

-Csövi.-köszöntem neki.

-Csövi Tiff.-nevetett.

-Hány órád van ma?-kérdeztem Reitát.

-Nyolc ha nem raknak be plussz órát.Neked?

-Nekem kilenc.Majd a kocsiban várlak.-adtam puszit a homlokára,majd elindultam a termem felé.

-Ha kilenc órád lesz hogy vársz rám?

-Úgy csinálsz hugi mint ha nem ismernél.-nevettem.Mikor bekanyarodtam a folyosón egy srác nekem jött.

-Nem látsz a szemedtől?-kérdeztem a földön fekve.

-Bocs.-mondta a srác miközben próbált lekászálódni rólam.

-Erdőben él.-válaszoltam vissza.

-Ne legyél ennyire bunkó.-szólt hozzám az egyik haverja aki segített a srácnak felkelni.

-Ha nem jön nekem és nem esik rám pont azon a napon amikor szar kedvem van nem vagyok vele bunkó.-mondtam még mindig fekve.

-Sajnálja tényleg.-mosolyodott el az a srác aki lebunkózott.

-Neki semmi gáz,de neked nem felejtem el hogy lebunkóztál.-kacsintottam rá mikor már felsegített,s elmentem mellette a termem felé.